Egon már régóta a méltán híres McDonald's üzletlánc marketing osztályán dolgozott, több-kevesebb sikerrel. Saját irodájában egész nap csak bámult kifele az ablakon. A kampányt már levezényelték, nincs más hátra, csak a babérok learatása. Évente kétszer kellett egy-egy hetet dolgoznia, a többi munkát elintézték az alkalmazottai. Szerette munkáját, bár, ahogy ő fogalmazott, nem mindíg hozott akkora elismerést a meló, mint azt kívülről sejteni lehet. 2010 január óta csak estek lefelé a részvények, a vásárlók apadtak, az árak emelkedtek. Egon kezdte érezni, hogy a cégnek valami nagyon nagy löket kellene, mert ez a helyzet már tarthatatlan.
Sötét, félhomályba burkolózó szoba, barna, lehangoló asztalok, fiókos szekrények. Szürke falak, régi, reccsenős parketta, többcentis hézagokkal. Az ajtó résnyire nyitva, kintről a híradó hangjai hallatszanak. Az asztalon egy számítógép, előtte egy rövid, szürke, csapzotthajú 30 év körüli fószer, Laci.
Címkék: reklám én metró laci énpólóm.hu pólóm
Szólj hozzá!
Kamerák, lámpák, állványok, sürgő, forgó emberek. Rendező, segédrendező, világító, operatőr, stylist, sminkes. Idős fickó, fiatal hostesslányok lenge ruhában, fuxos izommájszter, vékony inges legény, kevésbé csinos lányok, és Muki. Muki kezében egy magnó, amit rendezői parancsra be- illetve kikapcsol. Igen, itt egy klippet forgatnak.